Szabadulás a függőségektől (Alkohol)
Kezdjük egy alapfogalommal, amire én magam sem tudtam sokáig a választ.
Mi az alkoholizmus? - nekem ezt a kérdést gyerekkoromban tette fel a tanítónéni, vagyis nem nekem, hanem az osztálynak. Én kerültem sorra, de nem tudtam erről semmit sem mondani, ezért a tanító néni segített.
-Mennyit ihat egy ember naponta, hogy még ne legyen alkoholista?
Én erre elkezdtem sorolni.
-Egy -két üveg bor, 5 db sör, unikum, vodka és egy kis pálinka.
A tanítónéni majd leszédült a székről, és csak annyit kérdezett, hogy vajon van-e felső határ.
-Nincs - mondtam - habár de van, az, hogy az ember el tudja végezni a munkáját, és ne legyen hajléktalan és mosakodjon, ne legyen olyan, mint a csövesek.
Ugye mondanom sem kell, hogy azt mondtam, amit otthon láttam? Így, ebben a tudatban nőttem fel, egészen addig, ameddig rá nem jöttem, hogy körülbelül 8 vagy fiatalabb korom óta alkoholista életet folytatok.
És én ezt egészségesnek gondoltam. Úgy gondoltam, józan életet élek, és a családom is. Amikor erre rádöbbentem, hogy alkesz vagyok, akkor elementáris erővel baszott pofán az információ, és elkezdtem gondolkodni.
Fenntartottam a lehetőséget, hogy hülyeség az egész, viszont annyira mégsem vettem félvállról.
Elővettem a Tartot kártyámat, és elkezdtem elemezgetni magamat és az életemet ezzel kapcsaolatban. Napokat szántam erre a témára, annyira le voltam taglózva, és meg voltam döbbenve,
Hát alkohol nélkül meg fogok dögleni! -mondtam magamban. Hogy fogom kibírni azt a sok kretént, akikkel nap mint nap találkozom a munkahelyemen? És hogy fogok még mosolyogni is a hülyeségeikhez?
Mivel nem akartam megdögleni, ezért csak akkor ittam, mikor nehezen tudtam lenyelni mások negatív dolgait. Ez azért mégiscsak előrelépés volt.
Egyre több józan pillanatom volt, és a józanság gyümölcseként, kábé dührohamokat tudtam kapni az igazságtalanságokért, amiket velem vagy másokkal elkövettek. Általában nagyon rossz kedvem volt. Nem tudtam jó pofát vágni hozzá, lassan már részegen sem. Emiatt úgy döntöttem, kb. negyed év után, hogy csak hétvégén iszom, amikor nem kell dolgozni, legalább kifújom a stresszt.
Aztán megint kb. három hónap alatt az ingerküszöböm még alacsonyabb lett, és elmentem a munkahelyemről. Nem volt pénz, nem volt hétvégi buli. Nem baj, ünnepek azért még voltak, havi kettő mindig, névnap-szülinap, egyéb. Viszont ez az alkalmankénti berúgás valahogy nem volt olyan jó a szervezetemnek, mint amikor nap mint nap toltam. Nem voltak rosszulléteim, de érezem, hogy már nem vagyok a régi. Már éreztem a saját bőrömön a pusztítást, amit az alkohol idézett elő. Csodálkoztam, hogy régen ezt miért nem éreztem. Most, hogy ilyen keveset ittam, jöttek elő a bajok.
Előszedtem minden gyógynövényes. egészséges életmódos és mágikus tudásomat, hogy a meggyengült testemet fel tudjam támasztani. Nem ment könnyen. Orvosi tanácsadást is igénybe vettem. A tarot azt mondta, hogy ez a folyamat körülbelül négy és fél évembe fog telni, mire újra ember lesz belőlem. És hiába sürgetem, nem lesz hamarabb, mert a testnek regenerálódni kell. PFFF .. . Köszi. Ezt sem fogadtam el, de aztán kénytelen voltam, mert az élet a Tarot kártya útmutatását igazolta.
Eltelt így kábé fél év, és fel akartam hagyni teljesen az ivászattal.
De nekem csak olyan társaságom volt, aki italozott. Nem lettem a döntésemtől népszerű. Mondhatni egyedül találtam magam.
Azt gondoltam, hogy fontos leszek ezek után is, de nem voltam az. Nem tudtam mosolyogni a faszságokon, nem ittam velük, nem tűrtem el mindent velem szemben, és hopp - már nem kellettem. De az igazat megvallva már ők sem nekem. Ettől függetlenül ez nekem évekig fájt.
A Tarot mondjuk ezidáig is jelezte, hogy a barátaimnak gondolt emberek inkább az ellenségeim, de számomra olyan abszurdnak tűnt, hogy nem akartam elhinni. Aztán a kártyázásokat és a történéseket nézve rájöttem a kiábrándító igazságra.
Manapság is gyakran szidom magamat, hogy miért nem elégedtem meg egy egyszerű élettel, és akkor tizedennyit sem kellene küzdeni, de az biztos, hogy nem élnék úgy, mint régen.
Így visszanézve ijesztő az a lélek sötétsége, tompultsága, mely letakarta a szemem a valóság elől.
Ennek a történetnek sokkal több aspektusa volt és van, mint amit most leírtam. Lényegre törő akartam lenni.
Ha szeretnél megszabadulni a függőségeidtől, akkor az orvosi szaktanácsadás és a kemény, befektetett munkád mellett tudok segíteni az ezzel kapcsolatos témakörök kezelésében.