
Az Elfogadás Ereje


Elégedetlen vagy az életeddel?
Volt már, hogy olyan dolgokat kellett lenyelned, amihez egyátalán nem volt kedved?
Volt már, hogy nem tudtad elviselni a rád nehezedő nyomást, és legszívesebben félre dobtál volna mindent, csak, hogy szabad lehess?
A lélek lázong, a test megbetegszik, és jobb esetben "csak egy helyben toporgunk". Rossz esetben pedig az eddig értékként jelen lévő dolgainkat is elveszíthetjük az életünkből.
Az elfogadás nem kell, hogy egyenlő legyen a megalkuvással. Viszont, ha beleroskadsz a hadakozásba, az nem túl egészséges.
Egy egyszerű példát mondok. Ahhoz, hogy előre tudj lépni mondjuk az utcán, stabilan kell állni a földön. Nem arról kell vitatkozni magadban, hogy tulajdonképpen nem is ott állsz, vagy méltatlanok a körülmények, hogy megtedd a lépést, vagy hogy még ahová lépsz, az nem olyan jó, mert mondjuk ott még nedves a talaj. Csak fogod magad, megteszed a lépéseket, hogy elmenj a szupermarketbe, vagy az otthonodba a nappalid egyik pontjáról a másikba.
Tudod nagyon jól, hogy ahol éppen időzik a lábad, az egy múló állapot. Elfogadod, és tovább mész. Minden lelki kellemetlenség nélkül. Van olyan, hogy hideg a padló, vagy szúr a kavics, de emiatt ugye nem szokott megállni az élet, és időben elérsz oda, ahová menni akarsz.
Miért ne tennéd ezt az életed állomásaival? Hiszen csak magadat hátráltatod azzal, hogy a nem megfelelő körülmények miatt aggódsz.
Sokszor kívülről várod a változást, ahelyett, hogy elfogadnád, hogy a másik ember nem tud vagy nem akar változtatni. Reménykedsz. Lehet, hogy évek óta vársz valaminek a bekövetkezésére, és ez felőrli a lelkedet. Tudod, hogy rossz a helyzeted, de nem tudod elfogadni, hogy ezen csak egyvalaki tud változtatni : Te.
És nem azzal, hogy belülről lázongsz. Hanem azzal, hogy elfogadod azt, ami van, és teszel azért, hogy úgy legyen, ahogy szeretnéd.
Csak úgy tudsz kilépni a saját rossz állapotodból, ha nem a kritizálásával foglalatoskodsz, hanem a túléléssel, a haladással.
Tedd fel magadnak a kérdést :
Rosszul érint engem az, ahol most vagyok?
Ha igen a válasz, akkor pár lehetőséged van, ebből most négy :
1. Állandóan dagonyázni a sok bajban, és hagyni, hogy lassan felőröljön a sok rossz
2. Reménykedni halálig, hogy majd egyszer egy isteni csoda folytán minden más lesz, amire semmilyen garancia nincsen
3. Elfogadni, hogy ez van, és nem frusztrálódni tovább, elfogadni azt, hogy ez jutott, és lehet, hogy sosem változik semmi
4. Elfogadni, hogy ez van, és megtenni a tőlünk telhetőt
A döntés a te kezedben van!